Verba volant, scripta manent.

A szó elszáll, az írás megmarad.

Vannak iszonyú napjaim, a mai is az. Ilyenkor közérdekű közleményt írok, abszolúte segítve a nagyközönséget. Valahogy úgy érzem, ez a bejegyzés mindenféle extra nélkül is nagyot fog menni, mert szerintem az emberek 99%-ának fogalma sincs arról, miről beszélek. Még képet is tettem, h kattints. Sztem tök optimista kép. Ugye?

Emberi nyelven írok, ahogy szoktam. A tételmondat:

Közigazgatási hatósági eljárásban kaphatsz 10.000 Ft-ot, ha a hatóság túllépi az ügyintézési határidőt és erről nem szól, hogy miért teszi. Naoneccerüenmondva. De nézzük meg együtt!

Hallottad ezt valaha? Talán néha olvastál olyan függő hatályú döntés (ezeket ki a .szom találja ki?), hogy ha x időn belül nem kapsz valamit tőlük, akkor jár a cash. De nem is olyan régen ez a cucc kivezetésre került (valaki rájött, hogy hülye volt?), és csak a következő maradt abban az egyébként iszonyat szar törvényben:

51. § ^*  [A határidő túllépése]

(1) Ha a hatóság

a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,

ezt ideteszem, mert magam is rühellem, hogy odavissza görgessek: 43. § ^*  [Teljes eljárásra történő áttérés]

(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,

b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik

b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy

c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő-túllépésről igazolást állít ki.

Ilyen igazolást is kérjél! (ld. latin idézet!)

Naszóval. Először értelmezzük. Van 8 napja a hatóságnak (Magyarország vagy külképviselet ugyanaz az elbírálás!!!), hogy döntést hozzon. Ha nem hoz, akkor mást csinál, megszüntet, visszautasít, felfüggeszt, szüneteltet - valamelyik. De reagálnia kell. Tájékoztatnia kell TÉGED erről:

(2) A hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén - amennyiben annak feltételei fennállnak - elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

Szerintem ezt sem pontosan fogalmazták meg, de mindegy, akkor is tájékoztatnia kell, ha nincs email címed. Úgy kellett volna írniuk, hogy vagy/vagy, vagy máshová tenni a kis jeleket, de ez így abstart szar. Mindegy. Van emailed, és írniuk kell. 

Vegyünk egy drágább cuccot, útlevél. Befizeted szépen, nem döntenek 8 nap alatt és nem is kapsz semmit, hogy miért csúsznak ki a 8 napból, akkor jár a moneyka vissza! Plusz a 10.000 is. Ha ingyenes eljárásról van szó, akkor csak a 10.000. Mondjatok már ingyenes eljárásokat, mert annyira nem vagyok benne :D megszoktam, hogy mindenért kell vmi idióta illeték, ami vagy jogos, vagy nem.

A saját konkrét ügyed, ha fut, az adott hatóságnál érdeklődj, ha úgy gondolod, a fentiek passzolnak az ügyedre!

Tehát a kérdésem:

Tudtál erről a kis szösszenetről, ami ilyen szépen megsimul egy törvényben? Írd meg kommentben, dobd fel a napom, bitte. Lszi a jogszabályokat figyelembe véve kommentelj, mint egy kultúrember. Danke. 

Image by Manuel Alejandro Leon from Pixabay

"Calumniare audacter, aliquid semper haeret."

Vakmerően kell rágalmazni, valami úgyis ráragad.(bár a semper az mindig, de elfogadtam)

Szerintem a legjobb tyúkperek egyike a rágalmazás-becsületsértés kombó. 

Ennyire színesen nem tud senki káromkodni, mint mi, még angolul is nehéz dolgom van, nem hogy németül. De! Van sajnos, mikor átléphetünk egy bizonyos határt, amit a törvény már büntetni enged. Enged, mert mindehhez mi is kellünk és a fenti két bűncselekmény (bcs, ejtsd: bécsé) ún. (esküszöm, hogy hosszú ú) magánvádas. Mit jelent ez? Az ügy ura a magánvádló, azaz az az emberke, aki megteszi a feljelentést és erre az eljárás megindul. A magánvádló az ügy ura. Miért fontos ez? Mert az ügyészt nagyítóval keresheted, akkor sem találod. Te vagy ott és kész. Meg az ügyvéded esetleg, ha van, harmincötezer per óra. És így is azt mondja majd, szinte ingyen melózik neked, tudod-e milyen drága most a 100as benzin, a béemwé meg nem eszik mást. 

De maradjunk csak a 100as törvénynél (ezt értette bárki?) száraz papírban, kifejezetten ezzel a két fogalommal ismerkedjünk, a két tényállással. Kezdjük a rágalmazással, a következő poszt pedig a becsületsértésé (mert amúgy hosszú lenne, és legörgetsz, meglátod mennyi betű és nemolvasodel, merttúlhosszú)

Rágalmazás

226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

A Btk. annyira tömény, hogy mint egy verset, úgy illik tudni. Próbálom kissé kevésbé vonalasan leírni pár lényeges részét a dolognak, de lenne még mit (hashbrown (ezt értette vki?) túlhosszúlenne ).

Ami fontos: más előtt valósul meg a rágalmazás, az állítás, amely alkalmas a becsületed csorbítására. Romlik tőle a társadalmi megítélésed, vagyis az, ahogyan az emberek rólad, mint tisztességes mintapolgárról mit gondolnak. Megbízható vagy? Vagy egy szaralak, akire a macskát se bíznám rá? Nem hogy a könyvelést! Amúgy ez nem is vicces, mert ezen állítások alkalmasak lehetnek arra is, hogy a munkáddal összefüggésbe hozzák és esetleg emiatt nem kapsz meg egy pozíciót (kicsi a világ, hidd el). Ez utóbbi az aljas célt is kimerítheti (nehogy Te kapd az állást), a jelentős érdeksérelmet (elesel a nagy cash-től) meg pláne. 

Például a szomszéd azt terjeszti rólad, hogy poligámiát követsz el, több házasságot kötöttél a kelleténél. (Pedig az aztán milyen drága lenne, de nem? Válni meg pláne!). Vagy azt mondják rólad, csalást követsz el (ez nagyon extrémen tág fogalom, sok minden belefér).

Oké, de hogyan bizonyítom? Nos, azt hiszem az logikus, hogy csak úgy tudod, ha visszahallottad valakitől, az pedig elmondja, hogy ő kitől. Akik ilyen bőbeszédűek, melletted is kell álljanak, hogy eljöjjenek tanúskodni. Amúgy lehet őket szépen idézni is, ott pedig meg kell jelenni. Ott pedig igazat kell(ene) mondani. Nem mondom, hogy azonnal hazugságvizsgálóra kötik az tanúkat, de a gyakorlatlan illető eléggé meg van szeppenve a tárgyalóteremben. A legjobb persze az, ha vissza tudod fejteni a rosszindulatú állítás összes elemét, de ez nem feltétel. Elég, ha az utolsó neked visszamondja és mindezt a bíró előtt is elmondja. Úgyis megkérdezik majd a körülményekről és élményszerűen beszámolhat, hogy jutott tudomására, hogy valójában két nejed van. Számos más bizonyítási forma van, hiszen simán a neten is előfordulhat mindez, úgyhogy printscreen. 

Sajna a szomszédot nem vágják azonnal sittre, szóval erre ne is játssz! Kap majd valami ejnyebejnyét, ha be tudod bizonyítani, hogy ő a hátad mögött ezt terjeszti mások előtt és az infó hozzád visszajutott. Itt ennél a pontnál ő bizonyíthatja a saját igazát, hogy a veled élő két hölgy a hites feleségeid. Ha sikerül, 1:1. Ha nem, akkor megszületik az ítélet, és ha nem sorozatban sokadszor követ el valaki rágalmazást, akkor szóba sem kerül a kóter (tud valaki olyat, aki rágalmazásért ül? :D). Mindenesetre kellemetlen lesz neki, mert nyoma marad, elítélték. Békíteni is próbálnak persze, de szerinted ha elett a fene a büntibíróságra, akkor ott szeretnéd, ha elnézést kérne az illető és slussz passz le van minden tudva? Na nemár! Te elvesztetted esetleg az állásod, ő meg aszongya jaj bocsi.

Egyet ne feledj, bizonyítékok kellenek a kezedbe! Ha nem sikerül, akkor az eljárás költségét Te fizetheted. 

Az extra rész - szerintem - mindamellett, hogy megjártál egy büntetőbíróságot, elítélték az ellened vétőt, most behajthatsz egy kis plusz összeget rajta. Ez pedig már polgári per, sérelemdíj követelésével! Itt jöhet szóba az, hogy miatta elvesztetted az állásod, vagy olyan fülébe is jutott, aki az előléptetésedért felelt. Az meg elhitte. Az emberek minden rosszat elhisznek, a pletyka az úr, blikk kicsiben. De továbbmegyek, nem kell konkrét káreseményt felmutass, a jó hírnevednek is van egy ára, jogod van hozzá, személyiségi jog, alapvető jog, maga a becsület. A társadalmi. Amit senkinek sincs joga önszorgalomból befeketíteni!

Szóljatok hozzá! Vitatkozzatok! Keressetek példákat, kössetek bele! Aki jogász vagy wannabe, itt gyakorolhat. A munkánk maga a konfrontáció, face to face is bírni kell majd idegekkel. Szóval hajrá!

Idézet

Általános gondolatok

Hogy mennyi pokoli házasság van, pontos adatokat nem a KSH szolgáltat nekünk, hanem a műkörmös/fodrász kombináció. Amennyit ott hallgatnak a szakemberek, azért veszélyességi pótlék járna. Lényeg a lényeg, a vitás ügyekből sosem fogyunk ki, legyen az házastársi vagy élettársi kapcsolat. Könnyebb eset csak a vagyonjoggal foglalkozni, nehezebb a közös gyermeken folytatott vitát egyengetni. Legkönnyebb eset az előre tisztázott vagyoni helyzet, ugyanakkor ez a folyamat legelső lépése csak, mivel új helyzetek esetén a házassági vagyonjogi szerződést módosítani kell ill. lehet. Mindemellett kiváló párkapcsolati próbatétel már az elején, hiszen pénzről van szó. Azt mondják lakva ismered meg a párod, én azt mondom, a vagyonjogi szerződés megkötésekor. Lehet ugyan pislogva asszisztálni válás esetén a másik fél extra gyors sebességben történő vagyonkimentéséhez, vagy lehet kicsit visszatérni a földre és átlapozni a pakli kártyát a kezünkben, megspórolva egy, azaz egy idegrendszert és némi pénzt. 

Hogy néz ki? Mit ne hagyjunk ki belőle?

Mikor ez a csodás papír

Hogyan kell megkötni?

Hogyan tudom módosítani?

Mi értelme van ennek? /// Dehát szeretem a párom! /// Két értelmes ember ezeket meg tudja beszélni. 

Sok bába között elvész a gyerek (Krúdy! ti.! vö.! stb.!), nemde? Szavamra! Najó, nem ezt a kifejezést használtam, mikor belefutottam a 4! cikkébe, de úgy emlékszem, vagy Ford Fairlane-től vagy CarbiB-től idéztem hirtelen.

Amikor több kézen fut át egy hír, az olyan, mint az a játék, mikor sorban áll egy csomó emberke és egymásnak kell megsúgni valamit. A sor végén álló már egy totál torz üzenetet kap.

Hadd mutassam ezt be a Magyar Közlöny esetében egy Schöpflin György nevével fémjelzett cikk kapcsán, ami ab start HVG cikk lehet. (https://hvg.hu/itthon/20201002_schopflin_gyorgy_nagykovet). Ebben még említik, hogy a diplomata neve mellett nem szerepel nagykövetség, térség, hogy hová szólhat a megbízatása, így valószínűsítik, hogy más jellegű a feladata (gyanús!). A 444 már ez utóbbi feltételezést is kihagyja, már csak annyit ír, "A köztársasági elnöki határozatból nem derül ki, hogy melyik ország magyar külképviseletén teljesít majd szolgálatot a korábban fideszes európai parlamenti képviselőként dolgozó Schöpflin" (https://444.hu/2020/10/03/nagykovet-lett-schopflin-gyorgy-volt-fideszes-ep-kepviselo). Hmm...

Ha jobban és akár laikusként is megnézzük a Magyar Közlöny idézett számát, láthatjuk, hogy még egy halom másik nagyköveti poszt cserélt gazdát, és miután e lista véget ért, páran kaptak külön nagyköveti rangot. Igen, "csak" rangot. Épületet meg kis helyes lobogót a fekete Mercire nem. 

A diplomata léthez diplomáciai rang is jár, de a legfőbb rangot a külgazdasági- és külügyminiszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök adhatja meg. 

Alapja a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény is:

13. § (1) A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára a kormánytisztviselőnek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat.

Tehát kinek adományozza? A kormánytisztviselőnek. Ehhez nem feltétlen társul megbízatás, ez egy rangadományozás, amelyet a jogalkotó a köztársasági elnökhöz rendel. 

Ez csak egyetlen ártatlan példa arra, hogy mennyire torzítható egy elég egyértelmű információ a sajtó által. Mindenki kicsit elvesz, mindenki kicsit hozzátesz. Nincs ez másképp az igazán lényeges jogi jellegű információkkal, így a t. Olvasót is arra bíztatom, hogy nézzen utána a dolgoknak, amelyek érintik jogait, jogos érdekeit, mert a sajtó az nem mindig készpénz. Mint mikor a 4 befosatta az embereket, hogy a 7kerben 2 milláért meg kell váltani parkolóhelyeket a már meglévő lakáskiadóknak is (valójában az új lakások mellé kellett, de mindegy.) 

Szóval, childhood is over, gyerekek. Az ide illő videó a hangulat megteremtéséhez, mára, csak itt, csak most:

https://www.tiktok.com/@alistair_draws/video/6857154090862972166 

ps. A blog feltámadt!

Adversus solem ne loquitur! (Erasmus)
Ne vitatkozz azzal, ami világos, mint a nap! 

Általános gondolatok

Rövidke bejegyzés következik, de az eset, ha igaz, eléggé egyszerű, mindamellett, hogy az érintettek tekintetében nyilván megrázóbb. Mielőtt teljesen kihalna az emberiségből a józan paraszti ész, most azt fogom boncolgatni, hogy mi történik akkor, ha valóban a kisgyerekünktől elválasztva találjuk magunkat egy tömegközlekedési eszközön. 

Tegyük fel, hogy a történet igaz http://index.hu/belfold/budapest/2017/03/13/75-os_troli_babakocsira_zart_ajto/, és a BKV válaszában állít valótlanságot http://index.hu/belfold/budapest/2017/03/14/bkv_nem_csukta_ra_a_trolisofor_az_ajtot_a_babakocsis_anyukara/, akkor mégis milyen tényállás valósul meg? 

Kiskorú veszélyeztetése? Nem, mert azt az követheti el, akire a gyermeket bízták (pongyolán fogalmazva). Közúti veszélyeztetés? Nem, még az sem. 

Véleményem szerint a válasz a büntető törvénykönyv eme szakaszában keresendő: 

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség: 1 év.

Az elkövető tehát az, akit foglalkozási szabályok kötnek, értve ide a trolivezetőt, aki megszegi eme foglalkozási szabályzatban foglaltakat. Azt hiszem túlzás nélkül kijelenthető, hogy egy trolivezetőnek  - számára és az utas számára előírtak betartásával - kötelessége biztosítania a le- és felszállást, az általános utazási feltételek figyelembevétele mellett. Ugyanis, amikor felszállunk a tömegközlekedési eszközre, szerződést kötünk. Igen, szerződést, ráutaló magatartással, hiszen nem csak írásban, szóban születnek a szerződések, hanem egy egyszerű felszállással is. Ekkor tehát jogaink keletkeznek (pl. biztonságos utazás, a pénzünkért elmehetünk A-ból B-be, kötelezettségeket teljesítünk (pl. fizetünk az utazásért, nem rongáljuk meg a járművet). Hogyan követi el ezt a cselekményt? A vezető is ember, tévedhet. Jogos elvárás viszont, ha a tévedés azonnal orvosolható, legyen kedves azt megtenni, elhárítani a gondatlanságból okozottakat, a legjobb tudása, saját és mások jogi érdeke, valamint testi épségének megőrzése érdekében. Ez nem egy következmények nélküli világ, annak is lehetnek következményei, ha egy kiskorút baleset ér, bűncselekmény áldozata lesz, ha egyedül marad egy megállóban - na és azokért ki lesz a felelős?

Nem életszerű a BKV érvelése, miszerint egy gyermeke nélkül maradó anya egyetlen szót sem szól a vezetőnek, ha elválasztják a felügyeletében lévő gyermekétől. Az eset viszonylag egyszerű: a trolin nem egyedül utaztak az eset sértettjei, hanem lehetett bőven utazóközönség, így számos tanú jelentkezhet. Hiába a hangtalan videófelvétel az esetről, ha az eseményeket a tanúk egybehangzóan a történtek szerint egymástól függetlenül ugyanúgy elő tudják adni hatóság előtt a jegyzőkönyv felvételénél, akkor a tényállás tiszta. 

Ha velem történne, nem hagynám annyiban. 

Szóval. Hova nem érdemes fordulni? BKV, BKK. Hova igen? Rendőrség.  

"Tu ne cede malis, sed contra audentior ito." (Vergilius)

A vész ne ijesszen, még bátrabban szállj szembe vele. 

Általános gondolatok

Kevés téma hoz ki a sodromból jogászként, de ez - mint amikor effektíve meglopnak, olyan zsigeri rossz érzés, és ez  köt össze az összes megkárosítottal, mert mindenki ugyanígy érez, mikor mesélik, mi történt velük. Ilyenkor kijön belőlem a Magyar Györgybe oltott Juszt László, és csúnyábbakat mondok, mint vezetés közben a dashcam fülébe (bestseller lenne az is). Szóval ideje végre leírnom konkrét eset kapcsán a hadra fogható írott betűt, az édes egyetlent, ami minket véd. Ezután a blogposzt után még az is elégedetten csettint majd, aki amúgy rühelli a jogi kérdéseket. Én magam is élvezettel írok le egy elképzelt levelet, amit nagyjából copy/paste illeszthető majd be sok sok esetben. Mintalevél következik, általam gondos munkával legyártott panelekkel, amelyek kivehetők, alakíthatók. Hogy jogi személy elkövethet-e bűncselekményt mondjuk? Persze, annak képviseletében a természetes személy igen. Miért fontos ez? A felelősségrevonás miatt, magyarul, hogy legyen elkövető, valaki, aki él és virul (=természetes személy). Igyekszem tárgyilagos maradni kissé szájbarágós módon, hogy a célszemély fel is fogjon valamit a mondandómból. 

Online rendeltem, hamis áru érkezett, panaszos levelemre pénzt vissza nem kaptam, ellenben még meg is fenyegettek!

Először is: hahahahhah. Másodszor: amelyik kutya ugat, az nem harap, amúgy a helyükben én inkább mélyen kussolnék. Jöjjön tehát a levél, amiben picit felvilágosítjuk, picit megtérdeltetjük a céget. Amennyiben számlát sem kaptunk, elég érzékeny pontra is rá lehet menni, de ez benne lesz a levélben.

"Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Sajnálattal tapasztaltam és vettem tudomásul, hogy az Önök által forgalmazott xy termék hamisítvány. Előző megkeresésemre pozitív, számomra elfogadható választ nem kaptam, így ezúton hívom fel szíves figyelmüket jogellenes magatartásuk sarokpontjaira és azok következményeire.

Először is szeretném kiemelni, hogy kereskedelmi gyakorlatuk a büntető törvénykönyv 373. §-ának (1) bekezdésében foglalt csalás tényállását meríti ki, idézem: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el." Önök jogtalan haszonszerzés végett, engem tévedésbe ejtettek azzal, hogy az áruról nem tüntették fel annak eredetét, hamisítvány mivoltát, és ezzel nekem kárt okoztak. Amennyiben tudomással bírok a termék ezen fontos jellemzőjéről, nem rendelek Önöktől semmit. 

Továbbá kiemelném, hogy több, a büntető törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) XLII. fejezetében foglalt, a fogyasztók érdekeit sértő tényállást valósítottak meg:

1) A Btk. 415.§-ának (1) bekezdését idézem: "Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Az általam megvásárolt termék nem eredeti, minősége silány, eredete kétes, használata akár egészségügyi kockázattal is jár, ismeretlen összetevői miatt. Az Önök honlapján nincs tájékoztatás a termék ezen tulajdonságairól.

2) A Btk. 416. §-ának (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: "Aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Önök olyan terméket forgalmaznak, amelynek vélelmezem, nincsen semmilyen, Európai Unióban kötelező tanúsítványa, holott más jogszabály azt előírja. 

3) A Btk. 419. §-ának (1) bekezdése: "Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Az Önök által forgalmazott termék hamisítvány, eredetéről Önök véleményem szerint nem rendelkeznek hivatalos dokumentumokkal, elképzelhető, hogy azokat kétes eredetű nagykereskedőtől vásárolhatták, számlák, illetve kereskedelmi vámtarifa megfizetése nélkül. 

A fentiek tekintetében az összes tényállás megvalósításának gyanúja merül fel bennem, így az engem ért jogsérelmeket ügyvédi iroda megbízásával, kártérítési peres úton tervezem orvosolni, továbbá tekintettel az ügy természetére, büntetőeljárást is kezdeményezek majd. Mind a perköltséget, mind az ügyvédi költségeimet (35 000 Ft+áfa/óra), mind a ténylegesen okozott kár pénzbeni ellenértékét Önökre kérem majd terhelni. Elképzelhető továbbá, hogy a nyomozó hatóság egyéb bűncselekményeket is feltár, így feljelentést tesz majd adóelkerüléssel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos cselekmények tárgyában is (áru eredetének tisztázatlansága, számlák hiánya, vámtarifa fizetésével, áfa fizetésével kapcsolatos problémák, általános szerződési feltételekkel kapcsolatos törvényi összeütközések, fogyasztóvédelmi hatósági bírság, stb.)

Tisztelettel kérem tehát ismételten, hogy a számomra eladott termék árát térítsék vissza a 000000-000000-000000 számú pénzforgalmi számlámra. 

Tisztelettel:

xy"

Epic. A célunk minden esetben a pénzünk visszaszerzése, in integrum restitutio, mintha mi sem történt volna, ez lebegjen a kis szemünk előtt. A másik kedvenc témám mondjuk olyan művészek képeinek lopkodása, mint a photoshop guru Borsi Flóra, vagy akár egy sminkmester munkájáról készült fotó, egy kisvállalkozás által készített termékfotó jogosulatlan felhasználása, illetve egy vállalkozás védjegyeinek jogosulatlan használata (logó, cégnév, bármi), erről is írok majd!

"Aliter in theoria, aliter in praxi." (Horatius)

Más az elmélet, más a gyakorlat.

Avagy bevezetem a témához illő a memoritert mindenki szellemi gyarapodása céljából a blogra, ha már az egyik nyelvvizsgám a latin.

Általános gondolatok

Eme blogposzt nem tér ki olyan anomáliákra majd, amelyben a külőnélő szülő a gyerekre káros viselkedése miatt alkalmatlan a kapcsolattartásra, bár ezzel kapcsolatban is vannak ötletem. Most ismét az egyszerűségre törekedve azt taglalom majd, ami az alapeset. Szándékosan nem nevesítem a nemeket ebben a bejegyzésben sem, számomra egy nő és egy férfi - tetszik, nem tetszik - a törvény előtt (is) egyenlőnek született. 

A különélő szülő jogai és kötelezettségei

Igazán dicséretes, amikor a különélő szülő töretlenül próbálja támogatni a másik félnél elhelyezett gyermekét. Ideális esetben támogatja anyagilag, lelkileg, gondozza, tanítgatja, egyengeti az életét. Az élet viszont nem ennyire utópisztikus minden esetben, és az együttműködés a különélő és a gondozó szülő között olyan távoli, mint a 26-os farmer a szülés másnapján (és utána 1 évvel is akár), így gyakori a harc. Mégis, maradjunk a jól megszokott, biztonsági játéknál, az arányos és célravezető fellépésnél, ha komolyan gondoljuk a kapcsolattartást a különélő gyermekünkkel. Borzasztó érzékeny terület és vékony jég, sajnos az egész attól is függ, mi történt a múltban, mit követtünk el volt házastársunkkal, hogy az megnehezíti a dolgunkat. 

Nézzük a konkrétumokat, jogunk van:

1. A gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól megfelelő időközönként tájékoztatást kapni, és érdeklődésünk esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást kapni az együttélő szülőtől. Megfelelő időközönként, milyen szép szókapcsolat, ezt a kapcsolattartás szorossága relációjában tudom csak értelmezni, kinek mi az igénye. Arany középút mondjuk a kéthetente, a láthatást is ilyen időközönként rendelik el. Érdeklődni pedig a nem irritálóan zavaró időköz is valahogy efelé tehető, a napi szint már kissé tolakodó lehet. Az együttélő szülő válaszadási határideje sincs meghatározva, így ez nem szankcionálható. Várjunk türelemmel, ha azon a héten érkezik válasz, már jók vagyunk. Sajnos a fenti pár mondat és a valóság gyakran nem barátok - olykor okkal, olykor ok nélkül, ez jogi szempontból mindegy. 

2. Lényeges kérdésekben együttműködés, együtt döntési lehetőség, de melyek ezek? A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

3. Ide érthető még: kapcsolattartás telefonon, levélben, ajándékküldés, üdülési céllal az országból való elvitel (ez utóbbin könnyített a jogalkotó)

Mi a kötelezettség:

1. Ha a bíróság valamit ránk ruházott, pl. gyermek vagyonának kezelése, erről keletkezik tájékoztatási kötelezettségünk. 

2. Tartásdíjfizetési kötelezettség: igen, ez a felelősségvállalás pénzben kifejezhető kötelezettsége, avagy egy gyermek (jobb esetben!) nem csak az egyik fél döntése, még akkor sem, ha könnyen raktad őket utcára/hagytad el őket a francba mondjuk egy énekesmadár drága seggéért hangjáért. Tévhit, hogy az együttélő szülő, aki természetben eltartja a gyereket, a tartásdíj megvonásával szankcionálható! Ez nem Caesar Millan műsora. Attól még, hogy a kezéhez fizetsz, alapvetően azért fizetsz, mert összehoztatok egy gyereket, te is ott voltál, ezért olvasod most ezt, neki pedig jogerős bírósági ítéleten alapuló követelése van feléd, ami bizony végrehajtható. Első körben a fizetésedre (ld. előző posztom), továbbiakban meg bármidre, de erről majd írok, mert ott lehet csak igazán alámerülni a dolgokban, kissé bepiszkolva a kezünket. 

3. Teljesen általános és elvárhatő kötelezettség, hogy betartjuk a jogszabályokat és a másik szülővel kötött megállapodás ide vonatkozó pontjait: mikor hozzuk, visszük, hogyan kommunikálunk. Megjegyezném, hogy a megállapodásunktól egyező akarattal el lehet térni, bővítve mondjuk a láthatás időtartamát. Ha vita, feszültség van, mindig vissza lehet térni az írott betűhöz, szűken, szigorúan értelmezve - az legalább biztos pont. 

A gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a szülőknek együtt kell működniük. Igen, sajnos össze vagytok kötve, laza kis fonállal, de örökre, ameddig csak él az egyik fél vagy a közös gyermek. 

Oké, nem érdekel a rizsa, mi a megoldás?

Előfordul, hogy nem az alapvetően vétkes fél az egyedül maradt szülő, így nem teszek inkább nagy különbséget és ítélkezni is csak szőr mentén. Lényeg: ugyanannyi jogod és kötelezettséged van akkor is, ha te léptél le, és akkor is, ha tőled léptek le. A megoldás első körben nem a bíróság, mert itt sajnos az időtényező is meghatározó. Bíróság akkor kell, ha már megjártad a stációkat, és már tényleg nincs más választás, de nem lesz gyors, az biztos. Helyette azt mondom, gyámhatóság. Rendkívül alulértékelt műfaj, mégis döntő többségében emberséges bánásmóddal megáldott ügyintézők konglomerátuma, gömbgrafit öntöttvas idegrendszerrel felvértezve. Miért fontos, hogy felkeresd őket? Mert ők az elsőszámú hatóság, és itt hangsúlyozzuk a fogalmat, hatóság, tehát az ügyedben határozatot is hozhat, pl. közvetítői eljárást rendel el kettőtök között. Elképzelhető a bírság kiszabása is az indokolt költségeiddel kapcsolatban mondjuk, de ehhez neked konkrét bizonyítékokat kell előterjeszteni, megtörtént esetekről. Pl. rendszeresen akadályozza a kapcsolattartást (igazolás tanúval, én azt mondom kettővel, mint tudjuk unus testis nullus testis), nincs orvosi igazolás a gyerek betegségéről, hogy nem viheted el stb. Ezen eljárási cselekmények legalapvetőbb célja a kapcsolat létesítése és helyreállítása a gyerekeddel és nem pedig a gondozó szülő szanaszét szivatása, és ezzel az állítással a gyámhatóság is tisztában van, úgyhogy az utóbbi eset jobb, ha nem áll fenn. Joggal ne éljünk vissza. Nagy vonalakban, dióhéjban, iránymutatásként a fentiek állják a helyüket, ha el akarunk indulni valahol.

Tisztelet minden Szülőnek, aki különélve is neveli gyermekét! Vagy legalább megpróbálja. Aki így tesz, így tenne, annak azt mondom: ne adja fel! 

Általános gondolatok

A kedves párod válasza a fenti kérdésre valószínűleg az lesz, hogy: "A szád!" Az egykori szövetséges nagy szerelem hirtelen változhat át elég barátságtalan ellenféllé, ha nem vigyázunk. Vagy ha vigyázunk, akkor is. Ha ezeket a sorokat olvasod, remélem, még 18 vagy, és mindennek az elején vagy, és el tudom mondani, mire figyelj. Bár úgysem figyelsz, mivel a szerelem mindenek előtt, és különben is, te szabadesel, bele a semmibe, mert az életet élni kell. Tessék, itt van azért egy kötél, nyújtom feléd, de te nem fogadod el, vagy ha mégis, még a nyakad köré is tekered, és mondod, ugrasz. Még egyszer utoljára azért megkérdem, hol szeretnél lakni pár év múlva, a Deákon vagy az Astorián, már úgy értem, nem emeleten, hanem a szabadban. De te szereted a belvárost, ezért értetlenkedsz, majd pár év múlva találkozunk, én hellyel és egy kávéval kínállak, s dől belőled a szó. 

A lakás nem közös, hanem a házastárs különvagyona, mi lesz most?

Ügyvédet keresel és nem keseredsz el jobban. Az eset, ami most megnézünk, így néz ki: nincs köztetek semmiféle szerződés a vagyont, lakáshasználatot illetően, te pedig a házasság alatt vagy akár már előtte is ott laktál az ő különvagyonának számító ingatlanban, ez lesz tehát az utolsó közösen lakott ingatlan. Fizetted vagy nem fizetted a költségeit, terheit, mindegy, mert e fogalom az osztatlan közös tulajdonban lévő vagyon esetén nem létezik. Én fizettem, te fizetted - ilyen nincs, ezt el lehet felejteni. Mint azt a korábbi bejegyzésben említettem, a fizetés is közös, mindegy, hogy kinek a bankszámláján van a csoportos beszedés. Ha a te kereseted 0, az övé 1 millió, akkor is úgy nézheted, hogy a pénzetek közös. Miért? Mert ez a törvény.

A házasság megromlik, mint a saláta a hűtőben, amit megveszel a diétához, ám egy hét múlva sem nyúlsz hozzá. Majd két hét múlva kidobod. Szóval, mivel a házasságkötő terem falait nem a polgári törvénykönyv szövegével tapétázták, és még pezsgőt is adtak, ismerkedjünk meg most a lenti fogalommal.

A lakáshasználati jog ellenértéke

A törvény szövegét veszem ismét alapul. Gyönyörűszép jogi kollízió rajzolódik a szemünk elé, főként, ha van közös gyermek, értem itt a tulajdonjog vs. család/gyermekvédelem. Az alapeset egyértelmű, józan paraszti ész alapú, miszerint az marad a lakásban, akié (vagy bérli, vagy övé a haszonélvezet). Mikor azonban már gyermek is van, bonyolódik a helyzet olyan finomságokkal, mint osztott használat, kizárólagos használat a nem tulajdonos szülőnek, akinél a gyereket elhelyezték - ez utóbbi azért igen ritka, mert súlyosan sérti a másik fél tulajdonjogát. Most az egyszerűség kedvéért maradjunk csak a lakáshasználati jognál szigorúan:

1. Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt. Igen, ez egy vagyoni értékű jog, ízlelgessük, mert pénzben fogják kifejezni, ha más nem, akkor majd a bíróság. Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta. Ez utóbbi személy vagy nem egy lumen, vagy egyszerűen csak megteheti. Ilyen jellegű szándékot ha ajánlhatok valamit, ne kommunikáljunk.

2. A térítés összegének megállapításánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban – akár a volt közös lakásban, akár máshol – biztosítja. Magyarul, ha van gyerek, az összeg nő.

3. A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha a) a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené, vagy b) a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el. Magyarul akkor kell(ene) kifizetni, mikor elköltözik az, akinek el kell. Kivéve, ha akit arra köteleztek, hogy elhagyja a lakást, összeférhetetlen módon viselkedik (testi sértés, károkozás, garázdaság és társai) és számottevő gondot okozna ezt a nagyszerű személyt kifizetni. A második eset, ha ezt az összeget a bíróság veszi figyelembe a vagyonmegosztás során. Ezt valóban kiszámolja valaki? A válasz igen, hogyne! A vagyonleltár része lesz, szakértő fogja kiszámítani, a lakás értéke a kiindulási alap. De miért történik ez? Ez az én lakásom, mégis hogy képzelik, hogy ezután én még fizessek? Igen, de akit kiteszel, az a legrosszabb esetben a semmibe távozik, vagy a híd alá, zéró (új) életkezdési tőkével. Ez a szabály őt védi, főleg, ha gyerekkel költözik. Ezt a jogot is lehet szabályozni házassági szerződésben, de lehetőség szerint méltányos módon. Aki erről lemond előzetesen, az úgyanúgy a nincstelenbe ugrik fejest, szerencsétlen esetben egy-két kiskorúval az oldalán. 

4. A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel. Ez a törvény mesei része. Nyilván előforul, különben nem lenne ideírva. 

Tudom, nem esküszöl, mert felvilágosult vagy. Halkan mondom csak, hogy a jogalkotó sem teljesen hülye, az élettársi kapcsolathoz is egyre több, házassághoz nagyon hasonlatos joghatást fűzöget fel évről évre, csendben, egy magányos kis jogszabály aranyfonalára. Az indok egyszerű, védeni kell a gyengébbik felet is a kapcsolatban és annak felbontásakor. Azért arany, mert a végén ez is iszonyú sokba fog kerülni, de erről is talán később szólnék, egy közelgő bejegyzés témájaként visszaköszönhet ez a téma is. 

Ez a bejegyzés tehát a lakáshasználati jog fogalmát igyekezett tisztázni és felhívni rá a figyelmet. Ha az ügyvéded ezt nem említette, ideje váltani. Lényeg a lényeg: ne feledkezzünk meg az apró részleteknek tűnő jogosultságainkról, és érvényesítsük azokat, ha máshol nem is, a bíróság előtt!

Általános gondolatok

Amikor mindenki az időjárás kegyessége és a meghívó iniciáléjának dőlésszöge iránt aggódik, a házasuló feleknek egészen másról kellene elgondolkodniuk. Egyrészt a szüleink idején nem igazán volt köztudatban az, hogy ezt a nagyszerű jogintézményt előzetesen nagyon pontosan átgondolják, másrészt semelyik iskolai tananyagban sem szerepelt, hogy mégis mivel jár az ügy, általánosan elmondható, hogy nem figyelünk a részletekre. Pedig mint tudjuk, az ördög ott rejtőzik. Mindenek előtt azt tanácsolom, hogy még egyszer, utoljára, még az anyakönyvvezetőhöz vezető úton gondoljuk át azt az igent, hogy mi vezetett oda, hogy valóban ez volna az, amit ép ésszel akarunk. Ha kétségünk merül fel, egy halovány, apró, motoszkáló gondolat, ne hesegessük el - ez az döntés ugyanis kihatással lesz életünk összes további percére, egészen a válásig, ha pedig közös gyermek is születik vagy örökbefogadással válik azzá, halálunk napjáig meghatározó tényező lesz. 

Mai posztom témája tehát - teljesség igénye nélkül, mivel erről vaskos könyvek szólnak - házasság olyan jogi következményei, amelyek akkor vésődnek először a tudatunkba, amikor már késő.

Úristen, házas ember leszek!

A félelem jogos, de nem azért, amiért elsőre ez ugrik be. A házasság ugyanis életközösség, vagyonközösség is, az érzelmi oldalával a blog csak érintőlegesen hivatott foglalkozni. Maradjunk tehát ott, ami később a legjobban tud fájni: vagyonközösség. De mit jelent ez? A polgári törvénykönyvben található a válasz, miszerint a házasságkötés napjától, tehát aznaptól megszületik a házastársak közös vagyona, ezt pontosan meghatározza a tövény, ám ha kicsit tovább olvasunk, megtaláljuk a különvagyonunk fogalmának leírását is. E kettő fogalommal olyan szinten kellene tisztában lenni, mint amikor az Egyesült Államokban (a filmekben is ugye) felolvassák a Miranda-elvet a gyanúsítottnak. "Jogában áll hallgatni, ..."

Közös vagyon: 

I. A tulajdonjognak mindazok a tárgyai, továbbá mindazok a vagyoni értékű jogok (pénzben kifejezhető jogok, mint pl. haszonélvezet, földhasználati jogok, stb.) és követelések, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Továbbá: a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény másként nem rendelkezik – közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Ide értve a fizetésedet, ingót (mindent, ami nem ingatlan, ez szép meghatározás rá), ingatlant, a drága jó hiteleket is, ugyanis az adósság is közös, ha akkor keletkezik, amikor nem kéne, azaz a házasság időtartama alatt. No meg az is öröklődik, de ezt majd máskor. Ne feledjük el a gyakorlat példáit: közös lesz a hitel közös tulajdonban álló ingaltanon és különvagyoni ingatlanon is, ha vagy olyan hülye, hogy mondjuk egy hitelkiváltásnál adóstársa leszel a házastársadnak anélkül, hogy az ingatlanon tulajdont szereznél, vagyis a te neved sehol máshol nem szerepel majd, csak az "adós fizess" mezőben, ha esetleg a drága házastárs elfelejt törleszteni. Hogy miért kerülhetsz ide? Megmondom. A bank csak így ad a házastársadnak a különvagyonára kedvezőbb hitelt, ha téged bevon a hitelügyletbe, biztosítékként. Aláírod, és nagyon rosszul teszed, mert a bankot nem érdekli majd a válásod, maradsz benne a hitelügyletben, ha a főadós nem fizet, akkor rajtad fogják keresni a havi törlesztőt, és hiába az ingatlan a végrehajtás biztosítéka, évek, mire a bank onnan próbálja visszaszerezni a követelését, te már idegileg sehol sem leszel. De aláírtad, mert jó házastárs vagy, és mert a párod kedvesen megfenyeget, hogy akkor ő el is válik, ha nem körmölöd oda a neved közjegyző jelenlétében. Ne tedd. NE. Nincs az a szerelem, ami ekkora rizikót vállaljon, hogy utána te szépen csendben tönkremész, vagy zsarolhatóvá válsz, hogy márpedig nem váltanak ki téged másik adóstárssal, míg világ a világ. Inkább a válás ezerszer, mint hogy ide kerülj, és számos példát tudnak mondani gyakorló ügyvédek sajnos.

II. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Magyarul ha van egy lakásod, ami már megvolt a házasságkötés előtt, kiadod, annak a haszna közös vagyon lesz, miután leadóztad. Vagy éppen ha tetszik, ha nem: amit a drága jó házastárs felvesz osztalékként egy cégből, az is közös vagyon, még ha el is titkolná, akkor is. 

III. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Magyarul vett egy sütőt, ami az övé volt, de ha kibírtál 5 teljes évet, közös lesz. 

Különvagyon:

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek illetve tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Ez egy viszonylag egyszerűbb lista:

- az a vagyontárgy, amelyet szerződésben a különvagyonának nyilvánítottak,

- a házassági vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy,

- a házassági életközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy,

- az olyan életbiztosítási szerződés kedvezményezettjeként kapott biztosítási összeg, amelyben nem maga a szerződő fél a kedvezményezett,

- a házastársat mint a szellemi alkotások és egyéb szellemi javak létrehozóját megillető vagyoni jogok, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjakat,

- a személyét ért sérelemért kapott juttatás,

- a személyes használatára szolgáló és szokásos mértékű, illetve mennyiségű vagyontárgy,

- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő értéktérítés.

És a különvagyoni terhek:

1. A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A lényeges szavak, a tartozás, ami a nehéz döntés előtt keletkezett. 

2. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata. És ha van eszünk, az is marad.

3. Végül a tartozások: ide tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást; b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul; c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

Összességében

Ha nem kötöttünk házassági vagyonjogi szerződést sem a házasság előtt, sem alatt, akkor nagy valószínűséggel a váláskor tesszük majd meg, kivéve, ha a bíróság dönt közös vagyonunk további sorsáról. Vannak extrém esetek ugyan, amikor szüleink, jóakaróink az égvilágon semmit sem hagynak hivatalosan a nevünkön, vagy a nevünkre venni, de a trükközők száma még mindig kevesebb, mint a váláskor vitás feleké. 

A házasulandó feleknek véleményem szerint inkább azon kellene alaposan elgondolkodniuk, mi tévők legyenek, ha ne adj' Isten beüt a válság és a házasfél a legenyhébb kifejezéssel élve nem lesz együttműködő és fejvesztve menti a vagyont, még azt is, ami jog szerint megilleti a másikat. De ez ismét egy másik bejegyzés témája lehet.

Hamarosan folytatom további családi jogi ügyekkel, végrehajtási ügyekkel, de tervezem a számomra nagyon kedves alkotmányjogi kérdés feszegetését, az emberi jogok területére lépve az élethez való jog kérdéskörén belül az eutanázia jogi problematikáját vesézni.  

Általános gondolatok

Több ezer szülőt érint a kérdés, és bizonyára sok fórum is foglalkozik vele. Minden eset más, mégis törekedni kell ezt a sokszínű ügyet egy palettában rendszerezni. Bejegyzésem nem szakmai fórumoknak, hanem az ügy végpontján állóknak szól, akiknek leírom, hogyan induljanak el ebben az ügyben.

Számtalan alkalommal marad el a gyermektartás, teljesen mindegy, milyen indokkal. Kérem ezúton is a tisztelt olvasót arra, hogy ne foglalkozzon az adós kifogásaival. Egy rossz adós mindent kitalál, hogy magát mentse. Elment luxusutazásra vagy drága volt az új iPhone, ki kellett segíteni a barátnőjét a körmösnél, már mindenét árulja a vaterán avagy a zálogház látogatója már minden családtagja - majd hazatérnek a 30-50-70 milliós családi házaikba és jót röhögnek a markukba. Nem. A gyermektartás komoly dolog, azt az arra kötelezett minden hónapban előre fizeti a gyermekeinek (az együttélő szülőnek), annak elmulasztása jogkövetkezményekkel jár, amelyeket ha a gyermektartásra jogosult, gyermekeivel együttélő szülő elmulaszt érvényesíteni, hibát követ el, ugyanis ő maga a saját kárára, a saját szükségletei terhére is köteles tartani a gyermeket, értem itt azt, hogy köteles fizetni mindent, ami a gyermek igénye, még akkor is, ha a saját szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Az, hogy az adós bejelenti, nem fizet az adott hónapban, mert fel kellett újítania a házát, nem kell figyelembe venni. 

Egy hónappal tartozik. Mit tegyek?

Tapasztalataim szerint sok esetben teljesen felesleges a könyörgés és teljesen felesleges a fenyegetés is bírósággal, rendőrséggel, bármilyen eljárással. Egyszerűen hatástalan, a tartásdíj fizetésére kötelezett adós mossa kezeit, hogy ő márpedig szólt, hogy nem fizet, legyünk türelemmel. És te? Te mit mondasz majd a boltban vagy a postán vagy bárhol, ahol fizetned kell? Hogy legyenek türelemmel? Nem. Nincs türelmi idő ennél a típusú juttatásnál. Egy hónapos csúszásnál, ha a szavak már nem érvényesítik a követelést, majd a hatóságok megteszik. De hol kezdjük? A gyámhatóság jó kiindulópont, ha teljesen tanácstalanul állunk a helyzethez, mert ellátnak a hasznos, gyakorlati tanácsokkal, ugyanakkor a nem a gyámhatóság feladata a gyermektartás behajtása. Tapasztalataim szerint a segítséget kérő szülőhöz empatikusan állnak hozzá, békítőleg lépnek fel, a helyzet emberi módon történő tisztázása érdekében. Ne féljünk továbbmenni. A blogposzt címéből is következőleg most azt a helyzetet mutatom be, amikor ismerjük az adós munkáltatóját.

Szükségünk van tehát a következőkre:

- munkáltató nevére és címére - ha a címet nem ismerjük, az ingyenes Céginfó az adott napon fellelhető adatokat ingyenesen tartalmazza, elég csak rákeresni

- az adós legszükségesebb adatait: pontos név, születési hely és idő, anyja neve. A bejelentett lakcím ismeretének hiánya nem okoz semmilyen hátrányos elbírálást! A bíróság, mint eljáró hatóság áttételesen hozzáfér majd a személy- és lakcímnyilvántartáshoz, így célhoz kötött adatigényléssel élhet ezzel kapcsolatban más hatóság felé. 

- ismernünk kell a saját válóperi iratainkat, az abban foglalt tartásdíj pontos összegét, és a határozat számát

- ez egy lejárt követelés, töltsük ki azt a mezőt, ahol erre vonatkozólag kérnek adatokat

Olvassuk el és töltsük ki a nyomtatványt 5 példányban, ne felejtsük aláírni. Az eljárás tárgyi költségmentes, így nem kell semmilyen illetéket leróni, azaz nem kerül semmibe, ugyanakkor az állam levonhatja saját költségeit és amennyiben ügyvéddel járunk el, ezt a költséget is nekünk kell megelőlegezni. Természetesen a jogosan felmerült költségeinket (a levélküldemény díjától az ügyvédünk díján át színes a skála) az adóson fogják behajtani, így befektetett pénzünket visszakapjuk. 

Példa nyomtatványra: 

http://birosag.hu/allampolgaroknak/nyomtatvanyok-urlapok/vegrehajtasi-nyomtatvanyok-31-2012(vl29)-kim-rendelet

FONTOS: az 5 eredeti példányt annál a bíróságnál kell benyújtani személyesen vagy postai úton (ajánlott legyen, és kérjünk számlát a saját nevünkre!), amelyik a válóperünket bonyolította. 

Ha mégis utal, mert megtudja, megindult a végrehajtás? A te kötelezettséged ekkor az, hogy írásban ezt jelzed a bíróság felé. Megjegyzés: igyekezzünk a tartásdíjkövetelést azon az úton és módon megkapni, ahogyan az az ítéletben van, így például ha ez átutalás, ragaszkodjunk ahhoz! Nem vagyunk kötelesek a nyílt utcán számolgatni egy hozzánk vágott boríték tartalmát, hogy az akkor most mennyi is, és vajon nem hamis pénzzel szúrták ki a szemünket. Ne írjunk alá semmit, amit az orrunk elé tolnak, utólag szinte bármi odaírható az aláírásunk fölé, hogy átvettünk az adóstól x millió forintot. Mindent ésszel!

Több hónappal és/vagy rendszeresen tartozik már. Mit tegyek?

Ha nem cselekedünk az első adandó alkalommal, az adós elkényelmesedik. Rájön, ezzel az emberrel bármit meg lehet tenni és megy, kiváltja a következő repülőjegyét Balira. 

A rendszeres tartozók ellen egy másik sor áll rendelkezésre ugyanezen a nyomtatványon, ilyenkor azt kell kitölteni, ami a jövőre vonatkozó kérés. 

FONTOS: csak maximum 6 hónapnyi elmaradást fognak rajta behajtani, tehát a mai naptól számított 6 hónapra visszamenőleg lehet csak kérvényezni, hogy megkaphassuk a tartásdíjat. 

A visszaeső nem fizetők esetében fáradjunk be a gyermekek lakhelye szerinti Rendőrségre, ahol készséggel állnak majd rendelkezésünkre a feljelentés kapcsán. Igen, a feljelentést meg kell tenni, ennél a pontnál is teljesen hiábavaló a félelem. Az adós érdeke a félelemkeltés, a félelemben tartás, a lelki zsarolás, esetlegesen különböző tettlegességig fajuló cselekmények, legyen az bántalmazás vagy személyes megkeresések, dobálózás az utcán. Ha egy erőszakos, agresszív személlyel van dolgunk, és az nem jelentkezett be semmilyen dühkitörést kezelő tréningre, akkor is állnunk kell a sarat. Ne mi tartozzunk közüzemi számlákkal, tartozzon az adós. Fordítsuk meg a helyzetet. Egy ilyen ember vajon tekintettel lenne ránk fordított helyzetben? Egyetlen percig sem, ne legyenek illúzióink. Az adós mindennel bepróbálkozik majd: őrült vagy, rosszul bánsz a pénzzel, rosszul bánsz a gyerekekkel, csak és kizárólag annak érdekében, hogy meggyengítsen, magát mentse és igazolja. Ezek a gyenge próbálkozások ne járjanak sikerrel senkinél! Tehát a cél: rendőségi feljelentés. Jó, de mi történik utána, kérdezik tőlem sokan. Az esetet a rendőrség, mint nyomozó hatóság komolyan kezeli,  megindul a büntetőeljárás. Ne féljünk e kifejezéstől, gondoljunk arra, mi az, amiért harcolunk, ez pedig a gyermekeink megélhetése, ha már ilyen függő helyzetbe kerültünk. Megindul a nyomozás, értesítik az adóst, akit itt már inkább szólítsunk gyanúsítottnak vagy terheltnek, hogy ideje lesz vallomást tennie. Kikérdezik az ügy minden apró részletéről, ami igen kellemetlen perceket tartogat majd neki. Az eljárásnak visszatartó ereje van, jelentősége is inkább ebben rejlik. 

Mi fog történni?

Ideális esetben a munkáltató megkapja a letiltó végzést, majd ahelyett, hogy az adósunknak utalná a munkabérét, azt helyette mi fogjuk megkapni. A munkáltató készfizető kezessé válhat nagyon könnyen, ha ezt nem teszi meg, ez pedig annyit jelent, hogy az adós helyett neki kell helytállnia a mi követelésünkkel szemben, ő is bekerül ebbe az ördögi körbe. Na ez az a státusz, amire egyetlen munkáltató sem vágyik! Elképzelhető tehát, hogy részleteiben, elképzelhető, hogy teljes egészében kapjuk a pénzt, ez is olyan mozzanat, amit az ügyek sokszínűsége miatt nem lehet előre definiálni. 

Lényeg: mi pénzhez jutunk, viszonylag gyorsan és könnyen, ugyanakkor senkinek sem ajánlom a késlekedést, mivel azért ennek az ügytípusnak is van időtényezője. Egy hónap - azt mondod kevés, előfordul. Egy hónap - akinek te tartozol, az például korlátoz egy közszolgáltatást, vagy késedelmi kamatokkal sújt. Ezer példát lehetne hozni, ki nem lesz rád tekintettel, mikor te leszel az adós és állsz türelmet kérve. 

Kedves Szülő! Szándékosan nem használtam nemek szerinti megkülönböztetést, mivel teljesen mindegy, melyik nem képviselői jutnak ebbe a méltatlan helyzetbe, egyelőek vagyunk. Minden érintett Szülőtársat, ugyanúgy mint szülő, mint jogász, csak bíztatni tudok arra, hogy a fenti cselekmények ellen határozottan lépjen fel. Nem fog tetszeni ez a másik félnek? Valóban nem fog. De nem is ez a cél. 

Ha bizonytalannak érzed magad, keress fel egy jó ügyvédet, ha magad jársz el, menj be a gyámhatósághoz, a rendőséghez, hívd fel a bíróságot, hogy pontosan mi a teendőd. Segíteni fognak. Ismerd a jogaidat, mert mindez már a bőrödre megy!

Következő posztomban azzal az esettel foglalkozom majd, amikor nincs letiltható munkabér, ellenben van bankszámlakövetelés vagy ingóság vagy ingatlan.