Általános gondolatok

Amikor mindenki az időjárás kegyessége és a meghívó iniciáléjának dőlésszöge iránt aggódik, a házasuló feleknek egészen másról kellene elgondolkodniuk. Egyrészt a szüleink idején nem igazán volt köztudatban az, hogy ezt a nagyszerű jogintézményt előzetesen nagyon pontosan átgondolják, másrészt semelyik iskolai tananyagban sem szerepelt, hogy mégis mivel jár az ügy, általánosan elmondható, hogy nem figyelünk a részletekre. Pedig mint tudjuk, az ördög ott rejtőzik. Mindenek előtt azt tanácsolom, hogy még egyszer, utoljára, még az anyakönyvvezetőhöz vezető úton gondoljuk át azt az igent, hogy mi vezetett oda, hogy valóban ez volna az, amit ép ésszel akarunk. Ha kétségünk merül fel, egy halovány, apró, motoszkáló gondolat, ne hesegessük el - ez az döntés ugyanis kihatással lesz életünk összes további percére, egészen a válásig, ha pedig közös gyermek is születik vagy örökbefogadással válik azzá, halálunk napjáig meghatározó tényező lesz. 

Mai posztom témája tehát - teljesség igénye nélkül, mivel erről vaskos könyvek szólnak - házasság olyan jogi következményei, amelyek akkor vésődnek először a tudatunkba, amikor már késő.

Úristen, házas ember leszek!

A félelem jogos, de nem azért, amiért elsőre ez ugrik be. A házasság ugyanis életközösség, vagyonközösség is, az érzelmi oldalával a blog csak érintőlegesen hivatott foglalkozni. Maradjunk tehát ott, ami később a legjobban tud fájni: vagyonközösség. De mit jelent ez? A polgári törvénykönyvben található a válasz, miszerint a házasságkötés napjától, tehát aznaptól megszületik a házastársak közös vagyona, ezt pontosan meghatározza a tövény, ám ha kicsit tovább olvasunk, megtaláljuk a különvagyonunk fogalmának leírását is. E kettő fogalommal olyan szinten kellene tisztában lenni, mint amikor az Egyesült Államokban (a filmekben is ugye) felolvassák a Miranda-elvet a gyanúsítottnak. "Jogában áll hallgatni, ..."

Közös vagyon: 

I. A tulajdonjognak mindazok a tárgyai, továbbá mindazok a vagyoni értékű jogok (pénzben kifejezhető jogok, mint pl. haszonélvezet, földhasználati jogok, stb.) és követelések, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Továbbá: a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény másként nem rendelkezik – közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Ide értve a fizetésedet, ingót (mindent, ami nem ingatlan, ez szép meghatározás rá), ingatlant, a drága jó hiteleket is, ugyanis az adósság is közös, ha akkor keletkezik, amikor nem kéne, azaz a házasság időtartama alatt. No meg az is öröklődik, de ezt majd máskor. Ne feledjük el a gyakorlat példáit: közös lesz a hitel közös tulajdonban álló ingaltanon és különvagyoni ingatlanon is, ha vagy olyan hülye, hogy mondjuk egy hitelkiváltásnál adóstársa leszel a házastársadnak anélkül, hogy az ingatlanon tulajdont szereznél, vagyis a te neved sehol máshol nem szerepel majd, csak az "adós fizess" mezőben, ha esetleg a drága házastárs elfelejt törleszteni. Hogy miért kerülhetsz ide? Megmondom. A bank csak így ad a házastársadnak a különvagyonára kedvezőbb hitelt, ha téged bevon a hitelügyletbe, biztosítékként. Aláírod, és nagyon rosszul teszed, mert a bankot nem érdekli majd a válásod, maradsz benne a hitelügyletben, ha a főadós nem fizet, akkor rajtad fogják keresni a havi törlesztőt, és hiába az ingatlan a végrehajtás biztosítéka, évek, mire a bank onnan próbálja visszaszerezni a követelését, te már idegileg sehol sem leszel. De aláírtad, mert jó házastárs vagy, és mert a párod kedvesen megfenyeget, hogy akkor ő el is válik, ha nem körmölöd oda a neved közjegyző jelenlétében. Ne tedd. NE. Nincs az a szerelem, ami ekkora rizikót vállaljon, hogy utána te szépen csendben tönkremész, vagy zsarolhatóvá válsz, hogy márpedig nem váltanak ki téged másik adóstárssal, míg világ a világ. Inkább a válás ezerszer, mint hogy ide kerülj, és számos példát tudnak mondani gyakorló ügyvédek sajnos.

II. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Magyarul ha van egy lakásod, ami már megvolt a házasságkötés előtt, kiadod, annak a haszna közös vagyon lesz, miután leadóztad. Vagy éppen ha tetszik, ha nem: amit a drága jó házastárs felvesz osztalékként egy cégből, az is közös vagyon, még ha el is titkolná, akkor is. 

III. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Magyarul vett egy sütőt, ami az övé volt, de ha kibírtál 5 teljes évet, közös lesz. 

Különvagyon:

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek illetve tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Ez egy viszonylag egyszerűbb lista:

- az a vagyontárgy, amelyet szerződésben a különvagyonának nyilvánítottak,

- a házassági vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy,

- a házassági életközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy,

- az olyan életbiztosítási szerződés kedvezményezettjeként kapott biztosítási összeg, amelyben nem maga a szerződő fél a kedvezményezett,

- a házastársat mint a szellemi alkotások és egyéb szellemi javak létrehozóját megillető vagyoni jogok, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjakat,

- a személyét ért sérelemért kapott juttatás,

- a személyes használatára szolgáló és szokásos mértékű, illetve mennyiségű vagyontárgy,

- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő értéktérítés.

És a különvagyoni terhek:

1. A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A lényeges szavak, a tartozás, ami a nehéz döntés előtt keletkezett. 

2. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata. És ha van eszünk, az is marad.

3. Végül a tartozások: ide tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást; b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul; c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

Összességében

Ha nem kötöttünk házassági vagyonjogi szerződést sem a házasság előtt, sem alatt, akkor nagy valószínűséggel a váláskor tesszük majd meg, kivéve, ha a bíróság dönt közös vagyonunk további sorsáról. Vannak extrém esetek ugyan, amikor szüleink, jóakaróink az égvilágon semmit sem hagynak hivatalosan a nevünkön, vagy a nevünkre venni, de a trükközők száma még mindig kevesebb, mint a váláskor vitás feleké. 

A házasulandó feleknek véleményem szerint inkább azon kellene alaposan elgondolkodniuk, mi tévők legyenek, ha ne adj' Isten beüt a válság és a házasfél a legenyhébb kifejezéssel élve nem lesz együttműködő és fejvesztve menti a vagyont, még azt is, ami jog szerint megilleti a másikat. De ez ismét egy másik bejegyzés témája lehet.

Hamarosan folytatom további családi jogi ügyekkel, végrehajtási ügyekkel, de tervezem a számomra nagyon kedves alkotmányjogi kérdés feszegetését, az emberi jogok területére lépve az élethez való jog kérdéskörén belül az eutanázia jogi problematikáját vesézni.