Adversus solem ne loquitur! (Erasmus)
Ne vitatkozz azzal, ami világos, mint a nap!
Általános gondolatok
Rövidke bejegyzés következik, de az eset, ha igaz, eléggé egyszerű, mindamellett, hogy az érintettek tekintetében nyilván megrázóbb. Mielőtt teljesen kihalna az emberiségből a józan paraszti ész, most azt fogom boncolgatni, hogy mi történik akkor, ha valóban a kisgyerekünktől elválasztva találjuk magunkat egy tömegközlekedési eszközön.
Tegyük fel, hogy a történet igaz http://index.hu/belfold/budapest/2017/03/13/75-os_troli_babakocsira_zart_ajto/, és a BKV válaszában állít valótlanságot http://index.hu/belfold/budapest/2017/03/14/bkv_nem_csukta_ra_a_trolisofor_az_ajtot_a_babakocsis_anyukara/, akkor mégis milyen tényállás valósul meg?
Kiskorú veszélyeztetése? Nem, mert azt az követheti el, akire a gyermeket bízták (pongyolán fogalmazva). Közúti veszélyeztetés? Nem, még az sem.
Véleményem szerint a válasz a büntető törvénykönyv eme szakaszában keresendő:
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség: 1 év.
Az elkövető tehát az, akit foglalkozási szabályok kötnek, értve ide a trolivezetőt, aki megszegi eme foglalkozási szabályzatban foglaltakat. Azt hiszem túlzás nélkül kijelenthető, hogy egy trolivezetőnek - számára és az utas számára előírtak betartásával - kötelessége biztosítania a le- és felszállást, az általános utazási feltételek figyelembevétele mellett. Ugyanis, amikor felszállunk a tömegközlekedési eszközre, szerződést kötünk. Igen, szerződést, ráutaló magatartással, hiszen nem csak írásban, szóban születnek a szerződések, hanem egy egyszerű felszállással is. Ekkor tehát jogaink keletkeznek (pl. biztonságos utazás, a pénzünkért elmehetünk A-ból B-be, kötelezettségeket teljesítünk (pl. fizetünk az utazásért, nem rongáljuk meg a járművet). Hogyan követi el ezt a cselekményt? A vezető is ember, tévedhet. Jogos elvárás viszont, ha a tévedés azonnal orvosolható, legyen kedves azt megtenni, elhárítani a gondatlanságból okozottakat, a legjobb tudása, saját és mások jogi érdeke, valamint testi épségének megőrzése érdekében. Ez nem egy következmények nélküli világ, annak is lehetnek következményei, ha egy kiskorút baleset ér, bűncselekmény áldozata lesz, ha egyedül marad egy megállóban - na és azokért ki lesz a felelős?
Nem életszerű a BKV érvelése, miszerint egy gyermeke nélkül maradó anya egyetlen szót sem szól a vezetőnek, ha elválasztják a felügyeletében lévő gyermekétől. Az eset viszonylag egyszerű: a trolin nem egyedül utaztak az eset sértettjei, hanem lehetett bőven utazóközönség, így számos tanú jelentkezhet. Hiába a hangtalan videófelvétel az esetről, ha az eseményeket a tanúk egybehangzóan a történtek szerint egymástól függetlenül ugyanúgy elő tudják adni hatóság előtt a jegyzőkönyv felvételénél, akkor a tényállás tiszta.
Ha velem történne, nem hagynám annyiban.
Szóval. Hova nem érdemes fordulni? BKV, BKK. Hova igen? Rendőrség.
